Magyar sikerrel zárult augusztusban a bulgáriai Várnán a „B” csoportos Európa Bajnokság. A Pick Szeged Utánpótlás csapatából a kapus Nagy Martin került be a válogatottba és akasztottak aranyérmet a nyakába. Imre Vilmos szövetségi kapitány vezette együttes, egy döntetlennel és öt győzelemmel, magabiztosan utasította maga mögé a mezőnyt.
Nagy Martinnal beszélgettünk!
- Milyen célkitűzéssel utaztatok az Európa Bajnokságra?
- Kizárólag a végső győzelem volt az elfogadható, hiszen a versenykiírás szerint ezen a tornán dőlt el, hogy a U 18-as és az U 16-os csapat melyik osztályban folytathatja a következő világversenyen. Mivel első helyen végeztünk, kiharcoltuk a jogot a 2018-as „A” csoportos U-20-as Európa Bajnokságra.
- Milyen volt a csapaton belül a hangulat?
- Nagy volt az elvárás, és ennek a súlyát mindenki átérezte. Sokszor extázisban kézilabdáztunk, aminek meg is lett a gyümölcse. Szerencsére, nagyon jó csapategységet alkotunk, így mindenki tudja mikor mi a dolga.
- Édesapád, Nagy Zoltán szintén kapus volt, itt Szegeden. Sokan hasonlítanak össze vele? Milyen érzés a nyomdokaiban lépkedni?
- Nem egyszerű ennek a dolognak megfelelni. Édesapám részéről is, de magammal szemben is magas a mérce. Szeretnék mindig jó teljesítményt nyújtani, azon dolgozom napról napra, hogy ha lehet még jobb legyek, mint Ö.
- Segíti a felkészülésed?
- Igen. A klubbon belül is a kapusedzőm, de otthon is sokat segít, hogy milyen dolgokon kell javítanom.
- Milyen terveid vannak a jövőt illetően?
- Szeretnék a felnőtt csapatba bekerülni, és NB-1-es játékos lenni.
- Iskola? Továbbtanulás?
- Jövőre érettségizek, úgyhogy azt mindenképpen sikeresen szeretném megtenni, és informatikai vonalon továbbtanulni.
Magyar sikerrel zárult augusztusban a bulgáriai Várnán a „B” csoportos Európa Bajnokság. A Pick Szeged Utánpótlás csapatából a kapus Nagy Martin került be a válogatottba és akasztottak aranyérmet a nyakába. Imre Vilmos szövetségi kapitány vezette együttes, egy döntetlennel és öt győzelemmel, magabiztosan utasította maga mögé a mezőnyt.
Nagy Martinnal beszélgettünk!
- Milyen célkitűzéssel utaztatok az Európa Bajnokságra?
- Kizárólag a végső győzelem volt az elfogadható, hiszen a versenykiírás szerint ezen a tornán dőlt el, hogy a U 18-as és az U 16-os csapat melyik osztályban folytathatja a következő világversenyen. Mivel első helyen végeztünk, kiharcoltuk a jogot a 2018-as „A” csoportos U-20-as Európa Bajnokságra.
- Milyen volt a csapaton belül a hangulat?
- Nagy volt az elvárás, és ennek a súlyát mindenki átérezte. Sokszor extázisban kézilabdáztunk, aminek meg is lett a gyümölcse. Szerencsére, nagyon jó csapategységet alkotunk, így mindenki tudja mikor mi a dolga.
- Édesapád, Nagy Zoltán szintén kapus volt, itt Szegeden. Sokan hasonlítanak össze vele? Milyen érzés a nyomdokaiban lépkedni?
- Nem egyszerű ennek a dolognak megfelelni. Édesapám részéről is, de magammal szemben is magas a mérce. Szeretnék mindig jó teljesítményt nyújtani, azon dolgozom napról napra, hogy ha lehet még jobb legyek, mint Ö.
- Segíti a felkészülésed?
- Igen. A klubbon belül is a kapusedzőm, de otthon is sokat segít, hogy milyen dolgokon kell javítanom.
- Milyen terveid vannak a jövőt illetően?
- Szeretnék a felnőtt csapatba bekerülni, és NB-1-es játékos lenni.
- Iskola? Továbbtanulás?
- Jövőre érettségizek, úgyhogy azt mindenképpen sikeresen szeretném megtenni, és informatikai vonalon továbbtanulni.